Þorramatur II.
Megkósoltam majnem mindent amit lehetett, a birkafejről sajnos lemaradtam azt elették előlem.
Egyébként ha röviden és tömören akarnám kifejezni milyenek ezek a kaják, azt mondanám rosszak.
Majdnem mindent valamilyen savban tárolnak amitől elég ecetes ize van minden húsnak.
Végül ettem disznósajtot, birkafej-sajtot, birkaherét, kolbászt, füstölt birkát (kimondottan finom), birkavér pudingot (ez is elég jó), száritott tőkehalat (a szaga elég undoritó, viszont nekem izlett), ecetes bálnát, és persze rohasztott cápát. A rohasztott cápa azért baromi kemény, először nem éreztem semmi durvát, de aztán hirtelen megcsapta az izlelőbimbóimat a rothadás szaga és ize. Végül megettem, de csak azért mert kemény vagyok!!!
Szóval izgalmas volt.
A holnapot nagyon várom, mert "fánk" nap lesz. Istenifinom variációjú képviselőfánkot és sima fánkot kötelező enni holnap.