Közhirré tétetik és szétdoboltatik, hogy 85 nap múlva érkezem haza. Azaz december 12-én helyi idő szerint délután negyed ötkor landolok a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Január 4-ig leszek otthon, remélem sokminden belefér majd. A repjegyem brutálisan drága volt, még igy is,hogy 3 hónappal előre megvettem. Köszönhetően annak, hogy nincs az a fránya Malév. Fele ennyiért eljutok az USA-ba és vissza!:-). De sebaj. Nem sokára megyek haza!

A távolsági buszozás egy igazán izgalmas dolog itt Izlandon. Van egy tök normális honlap, egy pontos preciz menetrend. Csak egyszerűen ember legyen a talpán aki kiigazodik, hogy mikor, hol áll meg a busz. Tudniillik, itt nem városok és utcák szerint van a menetrendben feltűntetve a megálló, hanem városrészek szerint.Köbö olyasmit képzeljetek el, hogy ha Fehérvárról akarnátok Budapestre buszozni és annyit tudnátok, hogy  a busz a Palotavárosból indul. Megáll a Vizivárosban, és a Köfémen, aztán Kelenföldön és Lágymányoson. De, hogy pontosan melyik utcában és hol van a megálló, azt neked tudnod kell. :-) Szóval izgi dolog ez a buszozás, de Reykjavikba már sikerült elmennem busszal. Ami egyébként az otthoni viszonyokhoz képest is elég olcsó. Nem beszélve arról, hogy a bérlet fillérekbe kerül. Nem úgy mint otthon, hogy ha többször utazol mint 20 alkalom csak akkor éri meg bérletet venni.

Tudom, tudom, ennél elcsépeltebb GoT idézet nincs a világon, de tényleg ez a helyzet: közeleg a tél. Északon ma leesett az első hó! ÁÁÁÁÁÁÁ! :-))

3 napja 5 fok alatt van a hőmérséklet. Az elmúlt pár napban szakad az eső, tegnap óta pedig brutális széllökések is vannak (90 km/h). Ma hazafelé jövet a munkából igazán meglepődtem amikor felkapott és arrébb rakott 30 centit. Kicsit aggódom a hiányos téli ruházatom miatt. Tegnap láttam egy csodálatosan szép, az északi viszonyokra tervezett téli kabátot, de az ára megközeliti az otthoni fizetésem felét. Szükségem van még egy jó (nagyon jó) cipőre is, de egyelőre azt nem találtam sehol.

Szóval élvezzétek az otthoni 30 fokot, mert nekem már sapkában és kesztyűben kell kimennem az utcára.

Életem legeslegeslegdurvább hetén vagyok túl, mármint ami a munkát illeti. Óriási akciónk volt a héten az étteremben, minden pizza 1000 korona. Ez kb. 300 koronával olcsób, mint úgy egyébként, de ezek a fránya izlandiak úgy vitték, mintha ingyen lett volna. Napi 12-14 órát dolgoztunk. Még jó, hogy az étteremben van kaja, és nem kellett sehova mennem a héten. Egy átlag nap azzal telt, hogy reggeltől délután 5-ig gyártottuk a pizzatésztát, délután 5-9-ig pedig sikeresen megsütöttünk és eladtunk átlag 200 pizzát minden nap, ami rohadt sok. A kemence kapacitása 6 pizza. 3 ember csinálta a pizzát, 1 ember szedte ki a kemencéből, 1 ember adta el, én az alapanyagokat készitettem elő. Számokban, nagy vonalakban: 100 kiló sajt, 40 kiló hagyma, 8 láda gomba, 20 kiló paprika, 90 liter pizzaszósz. A legjobban a gomba szeletelést utáltam, mert egy láda gomba cca. 450 darab gombácskát tartalmaz, amit gombánként 12-18 szeletre kell vágni, a mérettől függően. Utálatos munka. :-) A második napon felfedeztem a jobb karomon a bicepszemet. A negyedik nap végén már volt egy rommá durrantott jobb kezem, ami háromszor akkora mint a bal. Rettentő viccesen nézek ki. Amire rájöttem, hogy némely izlandival nem leányálom együtt dolgozni. Nem igazán a munka hősei. Igazán bosszantó amikor négyen-öten megszakadva dolgozunk a konyhában, futva közlekedünk A-ból B-be, nem megyünk pisilni, nem eszünk, nem iszunk,  nem pislogunk, és van olyan kolléga aki bejön a konyhába kávézni, és azzal csesztet, hogy hol van a tej. (Persze nem mondtam meg neki!:-)) Volt egy helyi pizzasütő fiú akinek mindössze másfél órát sikerült alkalmazásban állni a főnökömnél. Szóval mókás hét volt. Pénteken este elhúztam a belem az uszodába és 2 órát ültem a legforróbb jakuzziban. Nagyon nagyon jól esett. A hétre pedig feltette a koronát a tegnap esti -életem első- sarki fény észlelése. Priceless!!

Tegnap rettentő termékeny és izgalmas napom volt. Reggel szokás szerint indult minden. Délben elhajtott az üzletvezető Reykjavikba, hogy nézzek már utána a kennitalamnak, mert ez már nem járja, hogy 6 hete várjuk. Az egyik kollégámmal mentünk, aki autót akart nézni aznap. Elindultunk, és láttuk, hogy a fél város strandon van, mert közel 200 bálna tévedt el és úszott viszonylag közel a parthoz. Szóval mi is jól megnéztük a bálnákat. Bár nem sokat láttam belőle, csak azt, hogy nagyon mozog a viz. Kb. 15 hajó körözött a bálnák körül. Gondoltam naivan milyen rendesek ezek az izlandiak, meg akarják menteni a szerencsétlen bálnákat a partraúszástól, de sajnos rosszul gondoltam. Mivel a helyi vadászok kapva kaptak az alkalmon, és a bálnafeldolgozó felé próbálták terelni az állatokat. Ha a partra úsznak elpusztulnak, és feldolgozni sem lehet őket, mert macerás elszállitani. Végül nem tudom hogy mennyi bálna szabadult meg, és mennyit sikerült levadászni. Kicsit rosszul éreztem magam emiatt, de aztán belegondoltam, ha minden élet ugyannyit ér, akkor már baromisok pihe-puha kiscsirke pusztult el azért, hogy én felzabáljam.

Végül szépen eljutottunk Reyjkavikba, és elmentünk a Register Iceland nevű hivatalba. 22-en álltak eljőttünk sorba, és én nagyon mérges lettem, hogy a fél napot itt fogjuk tölteni, de nem kellett 10 percnél többet várnunk, ami teljesen üditő egy otthoni okmányirodához képest. Kiderült, hogy közel 4 hete megvan a kennitalam, csak a posta elkeverte valahol. Úgy érzem az izlandi posta klasszisokkal szarabb mint a királyi. Ezután gyorsan elugrottunk az adóhivatal szerűségbe, ahol 2 perc alatt megkaptam a papirjaimat. Utána irány a bank, bankszámlát nyitni. Ez is szupergyorsan megvolt. Igy holnap lesz a napja, hogy megkapom első illetve második fizetésemet, bár még nincs bankkártyám. Küldik postán. Elméletileg 3 nap. Gyakorlatilag 3 hét. De megvan az a lényeg.

Eztán elmentünk megnézni a kinézett autót. Kollégának nagyon tetszett és úgy döntött megveszi. Remek, gondoltam elcsürjük az egész napot a hülye papirozással. Hát ismét tévedtem. Autót venni kb 15 perc. Ennek a nagy része a pénzszámolás. (5000-es a legnagyobb cimlet). 2x2 egyoldalas papirt kell aláirni. Az egyik az autó műszaki állapotát igazolja, a másik a szerződés a kereskedéssel. És ágyesz bugyesz van autód. Nincs semmiféle baszakodás - már bocsánat- az átiratással, forgalmival, stb.  A kocsi tüzetes átnyálazásával, próbaúttal, szerződéssel, fizetéssel, mindennel együtt 1 óra alatt megvoltunk. Igazán jó volt résztvenni benne.

A mai napom pakolgatással telt, mert holnap megyek nyaralni!!!:))) Bár még mindig bizarr sapkát, sálat, kesztyűt, bakancsot és télikabátot csomagolni. Jelentkezem, ha visszatértem.  

Ui: Video a bálnamentésről, mert mint kiderült néhány bálna partot ért tegnap:

https://www.youtube.com/watch?v=hHlo1v7SchU

Két hónapja itt vagyok.

Hogy vagyok?

Jól!

Bővebben?

Nem jól!!

Na ez nem igaz, csak annyira sablonos, hogy muszáj volt leirnom.

Tök jól vagyok, jól érzem magam. Stresszmentes a kis életem, és ezt igazán élvezem. Most már viszonylag komfortosan mozgok a városban, meg Reykjavikban is. Az van, hogy szeretek itt lenni. Persze honvágyam néha van, és hiányoznak az otthoniak, de egyelőre nem vágyom haza. Ha most lenne karácsony, biztosan megvenném a visszafele repjegyemet is. Teljesen úgy érzem, hogy nincs értelme haza menni. Fogalmam sincs mi történik otthon, és ez a tudatlanság igazán áldásos. Nem olvasok már indexet sem, talán hetente egyszer ránézek, hogy mi a stájsz. De igazából ahogy látom semmi. Szóval ha kérdeznétek jól vagyok, minden rendben.